Legalábbis egy éve történt valami nagyon fontos: felvettük az első munkatársunkat, aki a TESZ Magyarországért Alapítvány támogatásának köszönhetően félállásos munkaidőben a mai napig is a Lakásügynökség ügyes-bajos dolgaival, elsősorban a szociális munkát érintő feladatokkal foglalkozik. Persze, 2016 januárjáig is sok minden történt, de ez az évforduló egy jó apropó arra, hogy áttekintsük, hogyan kezdtük a munkát, honnan jöttünk és meddig jutottunk.

A Lakásügynökség mögött álló szervezetek (a TESZ Magyarországért Alapítvány és az Utcáról Lakásba Egyesület) még 2015 folyamán kezdtek el együttműködni az ULE által kidolgozott  "Házkezelőség a hajléktalanságból kivezető úton" nevű koncepció megvalósításáért (ami részben a Városkutatás Kft. lakásügynökség-koncepciójára épül). Bár az alapelv változatlanul az, hogy önkormányzati lakások bevonásával és elsősorban állami forrásokkal kell kezelni a növekvő lakhatási szegénységben és a hajléktalanságban kicsúcsosodó szociális problémákat, az üzleti szemlélet és a civil szerepvállalás is üdvözlendő a szociális ellátás területén is. Ezért tartjuk modell-értékűnek a MOST! Lakásügynökség tevékenységét. A tényleges szociális munka elindítását tehát több mint fél év tervezés és felkészülés előzte meg.

Azonnal látszott, hogy a szociális szakma is mennyire éhes az újításokra: az állás-pályázatunkra száznál is több jelentkezés érkezett. A TESZ és az ULE munkatársai közösen választották ki a MOST! első kollégáját. Innentől kezdve pedig felpörögtek az események:  a TESZ hamarosan megvette első két lakást, később pedig egy harmadikat is. A felújításokat is azonnal megkezdtük: volt, ahol szinte teljes felújításra volt szükség, máshol elég volt kifesteni, és már írhattuk is ki a pályázatot (minden esetben utcán élő hajléktalan emberek számára). A felújítási munkákat részben profik végezték el a (TESZ költségén), részben az Utcáról Lakásba Egyesület önkéntesei.

Ősz óta mindhárom lakásban bérlők élnek, akik jelképes összeggel járulnak hozza - bérleti díj formájában - az ügynökség fenntartásához. Az első bérlő pár áprilisban költözhetett be az első lakásba, azután következtek a többiek. (Mindegyik lakásba 1-1 hajléktalan pár költözött.)

Erzsi és Jenő 17 évig élt kunyhóban.

Persze, szólni kell a nehézségekről is. Lakáspolitikával foglalkozó szakértők szerint a hatalmas üres lakás-állomány jelentheti a “Lakásügynökség”-koncepció magyarországi elterjedésének alapját. Azonban a tavalyi évben, éppen a Lakhatást MOST! Indulásával egy időben az ingatlanárak, különösen Budapesten, az egekbe emelkedtek. Így most is keresünk hasznosításra, kezelésre üres lakásokat, ám eközben azon is dolgozunk, hogy a változó környezetben is igazán jó, hatékony és fenntartható működési modell szerint működjön Magyarország első szociális lakásügynöksége.