Andi és Józsi egy hónapja költöztek be a Lakhatást MOST! Lakásügynökség által biztosított otthonukba. Az első hónap élményeiről és néhány személyes benyomásról Melinda, a párt segítő szociális munkás kollégánk számol be a következő irásban.
Harminc napja ízlelgeti Andi és Józsi a biztonságos és önálló élet lehetőségeit. Egy lakcímkártya nagy öröm: ennek birtokában sok kellemetlen helyzet kerülhető el, és számos, az állami intézmények által biztosított ellátásra is csak ez jogosít fel. Ez a biztonságérzet Andi és Józsi számára is sokat jelent. A bejelentett lakcím birtokában, következő lépésként már elintézhető a háziorvosi ellátás, hogy egészségügyi ellátásban is részesülhessenek.
Harminc napja költöztek tehát be az első ügyfelek a lakásba, amit a TESZ Magyarországért Alapítvány és az Utcáról Lakásba Egyesület közös programja, a Lakhatást MOST! Lakásügynökség biztosít. Szociális munkásként vagyok jelen a történetben, elsősorban a helyes fókuszok megtalálásában és általános ügyekben nyújtok segédkezet.
Tizenöt éve dolgozom szociális területen. Az első élményem a Máltai Szeretetszolgálatnál működő mentőn volt a szakmával, ahol önkéntes munkát végeztem tanulmányaim alatt. Nehéz volt szembesülni azzal, hogy mennyien élnek méltatlan körülmények között, és mennyire csak a civileken múlik, hogy foglalkozzanak, eljussanak mindenkihez, aki segítségre szorul. Persze ez nagyon mély víz volt húsz évesen, de inkább csak megerősödött bennem az elköteleződés a szociális szakma irányába.
Pályám során elsősorban olyan civil szervezeteknél dolgoztam, amelyek olyan területeken nyújtanak segítséget, amelyek kezelése szinte teljesen kimarad a hivatalos szociális ellátórendszerből. Megtanultam, mennyire sokat tud jelenteni, ha van valaki, aki azt mondja: “Nem a Te hibád!” - és hétről hétre biztosít is erről jelenlétével. Egyszerű dolog ez, mégis hatalmas ereje van, ha pusztán csak figyelünk egymásra, úgy hiszem.
Négy hónapja dolgozom a Lakhatást MOST! Lakásügynökség szociális munkásaként. Ez a program valóságos kivezető utat kínál a hajléktalanságból, egy olyan szemléletet közvetítve, mely az emberre, az egyénre helyezi a hangsúlyt.
Az elmúlt egy hétben felpörögtek az események: meghirdettük harmadik lakáspályázatunkat és találkoztunk az új beköltözőkkel is, akik a második lakást veszik majd át, mikor az teljesen elkészül. Mindeközben keressük a negyedik lakást, hogy még a téli hideg kezdete előtt azt is át tudjuk majd adni.
